...
Mit tennék el télire
(megjelent a Szivárványban, 2020/November)
Kis üvegbe meleget,
nagy üvegbe színeket.
Jó volna még egy kis napfény,
olyan puha, sugárzó,
mint a nyári naplementék.
Illatokat is eltennék,
rózsát, hársfát, kamillát,
erdők avar illatát,
mezők szénaillatát,
fülemüle csicsergését,
béka kuruttyolását,
hegyi patak csobogását,
fülesbagoly huhogását.
Eltennék még mosolyokat,
boldogot és huncutot,
anya kacagását, jól jön,
mikor nincsen ott.
De jó lenne pár üvegbe
ölelést is eltenni,
hancúrozását, csiklandozást
celofánnal lekötni.
Tele lenne kamra polca,
roskadozna a sok jó,
s nagyot nézne majd a család,
mikor télen felbontanám.
(Este MacLeod, kép forrása: https://ro.pinterest.com/pin/487092515947428099/)
Ősz
(megjelent a Szivárványban, 2020/október)
Zizzen a falevél, sárgul a táj
Avarillatú erdőt kínál,
Harmatos reggelek, ködös éjszakák,
Almától, körtétől roskad az ág.
Mama
Iskolakezdés
(Megjelent a Szívárványban, 2019/11)
Anya, figyelj!
Annyira izgulok,
hogy még a fogam is vacog.
A tanító néninek is elmondtam,
hogy éjszaka sem tudtam aludni.
De képzeld, anya,
a tanító néni elárulta, hogy ő is izgul.
Mikor ezt mondta,
én megnyugodtam.
Családrajz
(Megjelent a Szívárványban, 2019/11)
Anya, figyelj!
Ez itt én vagyok és ez az öcsém,
Milyen egyformák vagyunk!
Ugye hasonlítunk?
Ez itt te vagy: szép a hajad és a ruhád, mosolyogsz.
Ez itt apa: szigorú és morcos,
mégis az ő feje lett a legkerekebb.
Ősz
Már csak keveset süt ide a nap,
de olyankor szikrákat szór a kert,
mint zöld smaragd csillár,
kristálytiszta levegőben egy pillanatra,
megáll az örökkévalóság, és megpihen,
hogy aztán újra eszébe jusson az elmúlás.
Üzenet
A Holddal üzenem,
hogy hiányod betemet,
akár a sűrű köd az őszi tájat.
Szívemen a zúzmara
nehezékként megkövült bánat.
A Holddal üzenem,
hogy kiáltanék utánad, hívnálak,
de nem jön ki hang a torkomon.
Ez a hang utat vájt magának legbelül,
mély vájatokon kavarog.
A Holddal üzenem,
hogy emlékeink fogasán lógok,
mint tavasztól őszig ottfelejtett kabát.
Mikor magadra terítesz,
kevésbé félem a halált.
Épülnek a falak
Épülnek a falak, mint régen,
annakidején.
De most nem a szellemünket,
a lelkünket tiporják szét.
Jó Kolozsváron
Mit nekem Párizs, Kolozsvár szebb
mit a Szajna, a Szamos kellemesebb
és Eiffel torony sem kell, van főtér, és Mátyásnak a szobra,
Pont des Arts helyett Erzsébet hídja,
kultúra, szerelem, slam, jazz, fesztiválok
jó Kolozsváron, jó Kolozsváron.
Legutóbbi hozzászólások